Agyunk és a sorozatnézés

2022.05.05.

Míg 10-20 évvel ezelőtt legalább egy hetet kellett várni az aktuálisan futó sorozatok új epizódjaira, a filmek Kánaánjának számító streaming-oldalak elterjedésével mára teljesen megváltoztak a sorozatnézési szokásaink. Világszerte egyre inkább jellemző jelenség a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt évadot. De vajon milyen hatással van ez az agyunkra?

 

A sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése és sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.

 

A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba.

 

Mi történik az agyunkkal sorozatnézés közben?

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.

 

A sorozat falás kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.